A Balatonfüredi Családcsoport

 

Családcsoportunk 2005. évben néhány család kezdeményezésével alakult.

A csoport egyik célkitűzése a közösséggé formálódás volt, vagyis hogy a keresztény katolikus családok időről-időre együtt éljék át a Krisztushoz tartozás közösségi élményét, egyúttal gyermekeinknek is példát adjunk a közösségi életre, a szabadidő keresztényi módon történő eltöltésére.

 

Ezen célkitűzéseink érdekében rendszeressé tettük találkozóinkat; hagyományosan minden hónap második szombat délutánján találkoznak a családok.

A 3-4 órás találkozóinkat lehetőség szerint a templomban kezdjük, ahol az oltáriszentség előtt  imádkozunk családjainkért; ezután a szomszédos Piros Iskolában a szülők általában valamely hitbéli, vallási, gyermeknevelési témát dolgoznak fel csoportos megbeszélés formájában, de szívesen hívunk vendégelőadókat is; mialatt a gyermekeink külön helyiségben játszanak.

A program „levezetése” rendszerint kötetlen beszélgetés szokott lenni, a háziasszonyok finomságainak elfogyasztása mellett.

 

Közösségi életünkben hagyományos elemek kialakítására is törekedtünk.

Így minden esztendő utolsó napján a hálaadási szentmise után óévbúcsúztató-újév köszöntő rendezvényt tartunk.

Nagy sikere van a farsangi rendezvényünknek, amelyre nemcsak a gyermekek, hanem a szülők is ötletes jelmezekben öltöznek.

Nagypéntek délután 3 órai kezdettel keresztutat járunk a veszprémfajszi Kálvária-dombon,  amelyet más közösségi formában már 1996. óta végzünk.

Tavasszal a családok a szabadba kirándulnak együtt, ahol játékos sportvetélkedők közben a szalonnasütés finomságaival töltekezhetünk.

Fontos és igazi csapatépítő programunk a nyári család-táborunk, amikor néhány nap gondtalan pihenésre vonulhatunk el.

Nyári szünet idején általában a füredi strandokon spontán is találkoznak közösségünk családjai, de volt alkalom közös kajakozásra-kenuzásra is.

 

Közösségünk az évek során újabb és újabb életszakaszokat élt át: a testvéri szeretetben megtapasztaltuk, hogy vannak családok akik szorosabban és vannak, akik lazábban kötődnek a közösséghez; ezen túl voltak nehézségeink is, de Isten segítségével azokon is túljutottunk; új családok érkezésével a közösség élete is felélénkült, mindeközben alapvető arculatát megtartotta.

 

Az évek során persze családjaink újabb kis jövevényekkel gazdagodtak, voltak időszakok, amikor a közösségen belül egy év leforgása alatt 3 baba is született mindenki örömére. A legtöbb családban 3-4-5 gyermek van már.

Időközben nagyobb gyermekeink felnőnek, középiskolába, egyetemre mennek, ilyenkor már az elengedésüket is át kell élnünk. De bízunk benne, hogy amit éveken át   tapasztaltak, tanultak a családban és a közösségben, követendő mintaként, értékrendként viszik tovább.

 

Munkácsiné Bea